Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná
Želovce HU

 


 

Zsély (Želovce)

Zsély (Želovce), 1350 lakosú Ipoly menti település, mára tipikus kétnyelvű határmenti község, közvetlenül a magyar-szlovák nyelvhatáron, 6 km távolságban az államhatártól. Gazdag múltra tekint vissza. A Divényi uradalom egyik tiszttartóságának székhelye, aminek jó fejlődését, gazdagságát és kiválló pozícióját köszönheti a 17. századtól egészen a második világháborúig. Ma a lerombolt kisipar, visszamaradt mezőgazdaság és magas munkanélküliség gazdasági stagnációba vagy talán visszaesésbe hozta a falut, aminek rossz hatása van a község társadalmi és kulturális életére is.
A falunak van temploma, óvodája, alapiskolája, mezőgazdasági középiskolája, egy barokk-klasszicista kastélya, melynek az említett mezőgazdasági iskola a gondnoka. A faluban van gáz, részben vezetékes víz. Legjobban hiányzik a csatornázás, egy kultúrház és a munkalehetőségek. A kis üzleteken kívül a faluban néhány autó- és karosszériajavító vállalat, pékség, műlépgyártó üzem és méhészet található. A falu határában 6 különféle szénsavas glaubersós, kénes ásványvízforrás van (hasonló összetételű mint a Gyűgyi víz), melyeket mint ízes ivóvizet használja a falu népe és a múlt század 60-as éveiig működő gyógyfürdő (Sóssárfürdő) is használta.
A Szomszéd Mikszáthfalván (Sklabiná) található Mikszáth Kálmán emlékháza. Tovább 20 kilométeres körzetben található a Kékkői (Modrý Kameň) vár - volt Balassi Bálint otthona, Alsó Sztregovai (Dolná Strehová) Madách Kastély, ahol az Ember Tragédiájának szerzője élt és Balassagyarmat - Nógrád vármegye volt közigazgatási központja.
Zsély történelme bonyolultabb, mint egy átlagos falu múltja. Az első írásos említése egy 1290-ben kelt szerződésben található, amit az esztergomi káptalan előtt még a Balassák elődei kötöttek bizonyos örökösödési ügyben. A falu töbször leégett, a törökök feldúlták és két település, Zsély és Dorcsány megmaradt lakosai hurcolkodtak a ma létező falu helyére. A Balassák a falut zálogba adták 300 tallér értékben és a földesurak egy darabig úgy változtak, ahogy egymás között tologatták a 300 tallér adóságot.
Írásos emlékek vannak arról, hogy a mai templom a zsélyieknek már harmadik temploma. A püspöki vizitációkból tudjuk, hogy az első templom a török idők előtt épült még a Dorcsány nevű településen, mely tönkrement, a másodikat Koháry István segítségével építették a hívek. A ma álló templomot gróf Zichy Ferenc győri püspök, válóságos belső titkos tanácsos, a Zichy seniorális hitbizományi uradalom seniora építtette 1771-ben. A Zichy család 1668-ban kapta meg a Divényi uradalmat, és a falu életére jó kihatással volt a jelenlétük. Ők hozták be a faluba az iparosokat, aminek Zsély a későbbi fejlődését köszönheti.
A falu életét befolyásolta a közeli államhatár is. Egy mai 90 éves ember anélkül, hogy elhagyta volna a falut, hat különböző államban élt. A második világháború után a lakosság összetétele nagyon sokszínű lett. Vannak köztünk kilakoltatottak, áttelepítettek, reszlovakizáltak. Sok a kivándorolt vagy bevándorolt is, akik házasság útján vagy munkahely miatt változtatták meg lakhelyüket.
A falu területén és környékén sok régi emlék található. Például a Pannon-tenger bizonyítékai, az ősember kőszerszámai, népvándorláskori régészeti anyag, leletek a török időkből. Talán legértékesebb a falu határában feltárt 840 sírból álló avarkori temető, amelyben a 6-ik századtól a 8-ikig terjedő időkből több ezer tárgyat emeltek ki. Fegyver, szerszám, ékszer, használati tárgyak, melyek az itt élő avar és szláv népek kultúráját képviselik.
A múltban a falunak téglagyára, vízimalma, gőzmalma volt, a falu határában sót és szenet is bányásztak, a falunak nyári szezonban működő saját gyógyfürdője volt. Erről és sok más felől l még sokat kell kutatni az itteni és Magyarországi levéltárakban.
Volt, ami megszűnt, mert idejét múlta. Mást pedig a hanyagság, a közös tulajdon hanyag gondozása miatt ment tönkre. A múlt értékeit egyszerűen hagyták tönkremenni, szétlopni vagy egyenesen ledöntötték a jót, újat nem alpítottak, nem építettek.
Ma a falu a tipikus kétnyelvű ipolymenti faluk közé tartozik. A volt Zichy uradalom enlékét már csak a kastély épülete őrzi és a híres zsélyi iparosokból már csak egy kevés van. A régi dicsőség oda veszett és ma veszik a nyelvünk is s vele együtt az eredeti kultúránk. A közönbösség ezen a téren mehfigyelhető egyenesen nyomasztó.
Az 1990 utáni változásokra nem voltunk jól felkészülve, a gazdasági fellendülés a falunkat és régiónkat elkerülte, de a lakosok és a falu eddigi vezetősége is sokat mulasztottak. A lehetőségeink azonban továbbra is adva vannak. A falu földrajzi helyzete, a lakosság sokfélesége, a hagyományok jó hatása és több egyéb pozitívum a kincsünk, amely a fejlődéshez elegendő alap. A 2006-os évi vállasztások után a falu új vezetőségével ismét bizalommal indulunk. Talán ránk illik az a kömodás, amely szerint jobb későn mint soha.


 

webygroup

Slovenská verzia

944384

Főoldal